Kazuo Ueda, a Bank of Japan elnöke bejelentette, hogy a jegybank csökkentheti kötvényvásárlásait, mivel fokozatosan kilép a masszív monetáris ösztönzésből. A BOJ márciusban véget vetett a negatív kamatlábak és hozamgörbe-szabályozás politikájának.
Japán 2022 óta első ízben avatkozott be a devizapiacra, 62,25 milliárd dollár költve április 26. és május 29. között, hogy stabilizálja a 34 éves mélypontra zuhant jent az amerikai dollárral szemben - írta meg a CNBC
A Bank of Japan legfontosabb inflációs mutatói áprilisban 2022 augusztusa óta először csökkentek a 2%-os célérték alá - derült ki a kedden közzétett adatokból, ami fokozta a bizonytalanságot a következő kamatemelés időzítésével kapcsolatban – írja a Yahoo Finance.
A japán jen 160-ig gyengült az amerikai dollárral szemben a hétfő reggeli ázsiai kereskedésben. A lélektani szint átvitele ismét felvetette a kérdést, hogy számíthatunk-e intervencióra a japán döntéshozók részéről, a szakértők szerint viszont egy ilyen lépés felesleges pazarlása lenne a nemzetközi tartalékoknak.
Nemcsak a forint szenvedte meg az amerikai inflációs kilátások változását, a korábban globális menedékdevizának számító japán jen 34 éves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A gyengülés nem belföldi tényezőknek köszönhető, de ez nem jelenti azt, hogy a japán jegybank jövő heti kamatdöntő ülésen ne tudna tenni a jen védelmében. Csakhogy a Bank of Japan most mással van elfoglalva: azzal, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból.
Japánban 5,24%-os béremelésben állapodtak meg a munkaadók és munkavállalók – jelentette be a Rengo szakszervezeti csoport jelentett be, ez az eredmény kisebb csökkenést mutat a korábbi felmérésekhez képest. A kormány és a központi bank a bérnövekedést látja a defláció leküzdésének és a gazdaság élénkítésének legfontosabb hajtóerejeként.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
A japán központi bank 2007 óta először emelte a kamatlábakat kedden, és ezzel véget vetett a negatív kamatok korának is. A Bank of Japan volt az egyetlen jegybank, amely még ragaszkodott a negatív kamatokhoz. A döntést azzal indokolták, hogy az idei évben erőteljes bérnövekedés jelei mutatkoznak. A jegybank a döntés ellenére azt is jelezte, hogy a támogató monetáris politika korszaka még nem ért véget ezzel.
Évek óta nem látott olyat a japán lakosság, amit most: a bankok megemelték a bankbetétek kamatait. A 10 éves betétre kapott eddigi 0,002% után most már 0,2%-ot tehetnek zsebre, ami százszoros emelést jelent – írja a Bloomberg.
A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.
A jen több mint 1%-kal emelkedett a dollárral szemben, mivel a kereskedők egyre biztosabbak a Federal Reserve 2024-es agresszívabb kamatcsökkentésében, és úgy vélik, a Bank of Japan kilép a negatív kamatlábak időszakából – írja a Bloomberg.
A japán jegybank eszközvásárlási programja jelentősen rontotta az ország kötvénypiacainak helyzetét - derült ki a jegybank felméréséből.
Fumio Kishida japán miniszterelnök 113 milliárd dolláros gazdaságélénkítő tervet jelentett be, amely adócsökkentéseket és pénzügyi támogatást is tartalmaz a magas infláció leküzdésére - írta meg a Financial Times. Érdekes lépés ez, a Federal Reserve és az Európai Központi Bank szerint ugyanis a fiskális támogatások épphogy inflációt gerjesztenek.
Az Unicredit vezérigazgatója, Andrea Orcel kijelentette, hogy az olasz kormány által augusztusban bevezetett váratlan bankadó nem befolyásolta jelentősen a bank eredményét, de aggasztó az a bizonytalanság, ami körülveszi a rendeletet.
Külföldi tartózkodásunk alatt ma már a hagyományos banki fizetési és devizaváltási lehetőségek mellett a fintechek megoldásaihoz is fordulhatunk. Ezek amellett, hogy rugalmas megoldást biztosítanak az egyes élethelyzetekhez, ezt rendkívül kedvező díjazás mellett teszik. Cikkünkben utánajártunk, milyen díjszabás mellett használhatjuk külföldi utazásaink során a két fintech sztár, a Revolut és a Wise; valamint a bankok szolgáltatásait.
A japán jen az év végére 120-as szintig erősödhet a dollárral szemben a jegybank politikájának megváltoztatása miatt – vélekedik a Nomura. Tavaly októberben még 150 felett volt a jegyzés.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
